A tanulmány a magyarországi szociális célú nonprofit szervezetek fejlődését vizsgálja az 1990-es rendszerváltástól 2024-ig, különös tekintettel gazdasági erejük és bevételszerkezetük változására. Az elemzés a Központi Statisztikai Hivatal nonprofit szektorra vonatkozó adataira épül, és a szervezetek számának, bevételének, foglalkoztatási és önkéntességi kapacitásának, valamint főbb bevételi forrásainak hosszú távú alakulását vizsgálja. Az eredmények alapján a szociális nonprofit szektor gazdasági súlya hosszú távon jelentősen növekedett, miközben 2010 után a szervezetek száma csökkent, a bevételek és a foglalkoztatási kapacitás tovább bővült. A bevételszerkezetben az állami finanszírozás tartósan meghatározó maradt, ezen belül pedig a normatív támogatások súlyának növekedése a közfeladat-ellátás intézményesülését jelezte. Ezzel párhuzamosan az alaptevékenységből származó bevételek erősödése a szervezetek saját erőforrás-teremtő képességének növekedésére utal. A 2010 utáni centralizáció a központi állami finanszírozás szerepét erősítette, miközben az önkormányzati források jelentősége mérséklődött. A 2018 utáni időszakban ismét növekedett a magánforrások és a saját tevékenységből származó bevételek súlya, ami bizonyos fokú gazdasági autonómiát is biztosított a szektor számára.

Kulcsszavak: szociális nonprofit szervezetek; szociálpolitika; bevételszerkezet; állami finanszírozás; jólét mix