5. évfolyam 3. szám 2025.
Teljes szám letöltése
Szerkesztőségi előszó
Az Önkéntes Szemle online folyóirat ötödik évfolyama harmadik számának fő témája az informális önkéntesség és a közösségi önszerveződés. Az informális önkéntesség a nemzetközi önkéntessséggel foglalkozó szakirodalomban is "alul kutatott" témának számít. Még inkább igaz ez a megállapítás a magyar önkéntesség kutatásának főbb témáit, írányait nézve. Pedig, ahogy a három elméleti tanulmányból is kiderül, az informális önkéntességre nem érdektelen úgy tekinteni - akár társadalmi, de akár a civil-nonprofit vagy (helyi) közösségépítési nézőpontból sem -, mint ami: egyrészt közvetítő szerepet tölt be a háztartások és a nonprofit szektor között, másrészt rekrutációs bázis a civil-nonprofit szervezetek számára, harmadrészt a (helyi) közösségek szervező ereje lehet az által, hogy egy sajátos társadalmi logikával és motivációs bázissal rendelkező részvételi mód. Az informális önkéntességen alapuló közösségi önszerveződéseket esettanulmányok szintjén is nagyon nehéz megfogni, mivel jellegüknél fogva alig vannak olyan résztvevői, akik rá tudnának tekinteni leíró, értelmezői szempontból is. Ennek is betudható, hogy ebben a számban a megszokottnál kevesebb esettanulmányt tudtunk közlöni, noha további három esettanulmányra volt megállapodásunk szerzőkkel. Ugyanakkor a két különböző típusú, rendkívül érdekes önszerveződés bemutatása és elemzése reméljük kárpótolja olvasóinkat. A módszertani rovatban az önkéntes menedzsment egyik legfontosabb elemével, a toborzással foglalkozunk új megközelítésben tárgyalva a témát. Ajánljuk ezt a módszertani esettanulmányt mindazon civil-nonprofit szervezeti vezetőknek, önkéntes-koordinátoroknak, akik nyitottak az önkéntesmendzsmenti módszerek komplexebb megközelítésére és alkalmazására. Végezetül különös egybesés, hogy a nyáron jelent meg az a tanulmány, amely a visegrádi oszágok lakosainak formális és informális önkéntességben való részvételét vizsgálta. A recenzió rovatban ennek a tanulmánynak az eredményeit ismertetjük.
A "láthatatlan" önkéntesség - néhány adalék az informális önkéntesség differenciált megközelítéséhez és leírásához
Bartal Anna Mária
"A tanulmány célja, hogy új és bővített perspektívát adjon az informális önkéntesség értelmezésének, meghaladva a csak a formalitás hiányát hangsúlyozó, leegyszerűsítő értelmezéseket. Az informális önkéntességre nem érdektelen úgy tekinteni, mint olyan támogatási formára, ami a reciprok segítségnyújtás és a formális önkéntesség között közvetít, másrészt rekrutációs erőforrást is jelent."
Informális helyi közösségek a vidéki Magyarországon
Ragadics Tamás
"A magyarországi informális kezdeményezések mögött gyakran a településen formális pozíciót betöltő kulcsszereplők állnak. A formális szervezetek abban az esetben lehetnek hatékonyak, ha aktív informális hálózatokra épülnek."
Önirányított részvétel, vagy csak a formális önkéntesség deprivált formája? - az informális önkéntesség jellemzői az "Önkéntesség Magyarországon 2023" kutatás adatai tükrében
Gyorgyovich Miklós - Vas Éva
"Eredményeink szerint az informális önkéntesség nem pusztán a formális önkéntesség "hiányos" alternatívája, hanem sajátos társadalmi logikával és motivációs szerkezettel rendelkező részvételi mód, amely a magyar társadalom történeti és kulturális sajátosságainak releváns lenyomatát tükrözi."
Anyák önszerveződése egy agglomerációs településen - egy "Mamaklub" története
Gyorgyovichné Koltay Elvira
"Az eredmények azt mutatják, hogy a közösség rugalmassága, a generációs differenciálódásra adott szervezeti válaszai, valamint a digitális infrastruktúra beépítése kulcsfontosságú tényezők a hosszú távú fennmaradásban. A Mamaklub példája azt szemlélteti, hogyan válhat egy vallásos gyökerű informális csoport jelentős helyi társadalomszervező erővé egy urbanizálódó agglomerációs térségben."
Mi van a választáson és a meghíváson túl? - szakirodalmi ajánlások az önkéntesek toborzásának keresleti és kínálati szempontú megközelítéséhez
Nagy Réka - Bartal Anna Mária
"A hazai önkéntes menedzsmenti gyakorlat számára új, a gyakorlatban is felhasználható szempontokat kívánunk adni a toborzás szervezeti nézőpontból megfogalmazott komplex megközelítésével."
Hogyan nőtt a tét? - a "Nő a TÉT" vállalkozónői közösség története
Jámbor Fruzsina - Gaál Szilvia
"Az esettanulmány arra is rá kíván világítani, hogy miként képes egy alulról szerveződő női közösség valódi társadalmi és gazdasági változást generálni egy helyi közösségben, miközben alkalmazkodik a 21. század kihívásaihoz."
A formális és az informális önkéntesség vállalása a visegrádi országok lakossága körében
Fényes Hajnalka
"A kutatás fő megállapítása az volt, hogy az önkéntesség két formája – a formális és informális – inkább kiegészíti, mint helyettesíti egymást. Azok az egyének tehát, akik az egyik típusú önkéntességben vesznek részt, valószínűleg a másik formában is aktívak."