A FORMÁLIS ÉS INFORMÁLIS ÖNKÉNTESEK JELLEMZŐI A HATÁRON TÚLI MAGYAR FIATALOK KÖRÉBEN, 2020-BAN
Bartal Anna Mária - Fényes Hajnalka
Absztrakt
Tanulmányunk az első olyan elemzés, amely a felvidéki, erdélyi, vajdasági és kárpátaljai 15-29 éves magyar fiatalok reprezentatív mintáján a formális és az informális önkéntesek jellemzőinek leírására, valamint az azt befolyásoló tényezők feltárására vállalkozik. A régiónkénti részletes elemzések három kérdés megválaszolását szolgálták. Egyrészt, a határon túli önkéntes fiatalok körében a formális és informális önkéntesek megoszlása mennyiben követi az az adott országokbeli trendeket. Másrészt, a szakirodalmi elemzések alapján igazolható-e, hogy a határon túli formális önkéntes fiatalok körében is nagyobb gyakorisággal találhatók a magasabb társadalmi és gazdasági státuszú, illetve a vallásos emberek. A formális és informális aktív önkéntes fiatalokat a közösségi erőforrás hordozóinak és a közösségszervezés erőinek tekintve, harmadik kutatási kérdésünk az volt, hogy a korcsoportok közül kik jelentik a formális önkéntesek bázisát. Elemzésünket a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 külhoni adatfelfelvételében az aktív önkéntességre és civil szervezeti kötődésre vonatkozó kérdések mentén végeztük el, kétváltozós elemzés és logisztikus regressziós modellek alkalmazásával. Eredményeink szerint a formális és informális önkéntesek megoszlásában az adott országi trendek szerinti megoszlás csak a felvidéki fiatalok körében jellemző. A többi régióban a magyar fiatalok között jóval magasabb volt a formális önkéntesek aránya, ami az önkéntes fiatalok erős szervezeti elköteleződésére utal, illetve, hogy ezek a fiatalok a határon túli ifjúsági szervezetek számára jelentős erőforrást jelenthetnek. A szakirodalomban leírtakkal összhangban adataink – a határon túli fiatalok esetében is – azt igazolták, hogy a formális önkéntesek inkább a magasabb társadalmi és gazdasági státuszúak közül kerültek ki, de ebben a vizsgált régiók között mutatkoztak kisebb különbségek. A vallásosság a kárpátaljai fiatalok formális önkéntességének esélyét növelte leginkább. Általánosságban elmondható, hogy a formális önkéntesek életkori bázisát a 19-24 éves, felsőfokú tanulmányaikat végző, főként városokban lakó fiatalok jelentik, míg az informális önkéntesek között főként a 25-29 éves fiatalokat találtuk meg. E tekintetben az erdélyi önkéntes fiatalok almintája mutatott nagyobb eltérést. A szakirodalmi leírásokkal egyetértve úgy látjuk, hogy a formális és informális önkéntesség kiegészíti egymást és az informális önkéntesek a határon túli ifjúsági szervezetek számára jó önkéntesmenedzsmenti munkával elérhető és kiaknázható erőforrásokat jelentenek.
Kulcsszavak: aktív önkéntesek, formális és informális önkéntesek, határon túli fiatalok, Felvidék, Erdély, Vajdaság, Kárpátalja