A környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) feltételeknek való megfelelés törvényi szabályozása nemzetközi és hazai szinten is új alapokra helyzete a vállalatok működési és irányítási szempontjait. Ezt a folyamatot azonban – mind a vonatkozó szakirodalomban, mind pedig a vállalatok gyakorlatában – áthatja annak a dilemmának a tárgyalása, hogy az ESG megjelenésével mi lesz a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) sorsa. A CSR és/vagy ESG dilemma táptalajául szolgáló okok közül kiemelt figyelmet szenteltünk az erkölcsi értékek (CSR) kontra mérés-vezérelt megfelelés (ESG), a "washing" - kockázat, a rövidtávú költségek kontra hosszú távú nyereségek, az erőforrás elosztás, illetve az irányítás és szervezeti struktúra kérdések elemzésének. Mindezekből kiindulva az Effekteam Egyesület által 2025 februárjában, 45 hazai, főként nagyvállalat körében végzett online kérdőíves megkérdezés elsődleges célja az volt, hogy felmérjük: az ESG/CSDR szempontoknak való megfelelés milyen hatással van arra, hogy a hazai vállalatok miként viszonyulnak a CSR-aktivitásokhoz. A másik cél az volt, hogy ebben az új helyzetben is képet adjunk a hazai nagyvállalatok körében megvalósuló vállalati önkéntesség főbb mutatóiról, típusairól és megvalósulási formáiról. A nem reprezentatív mintát olyan nagyvállalatok dominálták, melyek jelentős foglalkoztatói a hazai vállalati szektornak és többségükben országos, magyarországi hatókörrel rendelkeztek. CSR-ra fordított éves költségvetéssel 80 százalékuk rendelkezett, míg a vállalati önkéntességet külön pénzügyi kerettel 58 százalékuk támogatta. Eredményeink szerint a nagyfoglalkoztató vállalatok mintegy háromötöde a CSR és az ESG/CSDR közötti kapacitás egyensúlyban tartását tervezte a következő időszakban. E tekintetben a CSR-ra fordított költségvetési keret nagysága különböző kapacitás elosztási stratégiákat indukált a vizsgált vállalatok körében. A vállalatok CSR-aktivitását és a vállalati önkéntességet alapvetően az érték-motivációk (filantrópia/altruizmus) dominálták és erőforrásaikkal forráshiányos szervezeteket, intézményeket és szolgáltatási területeket támogattak. Az ESG-hatás erősödését láttuk abban, hogy nagyvállalatok – főként a CSR irányítása, a támogatási döntések terén – stratégiai megközelítéssel és komplexebb eszköztárral közelítettek a felelősségvállaláshoz, valamint a korábbiakhoz képest a környezeti és gazdasági területek támogatása is nagyobb hangsúlyt kapott.

Kulcsszavak: társadalmi felelősségvállalás (CSR), környezetvédelmi, szociális vállalatirányítás (ESG), vállalati önkéntesség, washing-kockázat, erőforrás elosztás, filantrópia, altruizmus