AZ ÖNKÉNTESSÉG FORMÁI ÉS FENNTARTHATÓSÁGA CSÍKSZENTMIKLÓSON
Dániel Botond - Erőss Nóra
Absztrakt
Az esettanulmány egy kvalitatív elemzést mutat be öt különböző, formális és informális szerveződési szinten működő, önkéntesen szerveződő csoport tevékenységéről. Elemzésünk célja az volt, hogy feltárjuk ezen, önkéntességen alapuló csoportok szerveződésének részvételi mintázatait és fenntarthatósági tényezőit egy székelyföldi faluban, Csíkszentmiklóson. Az esettanulmányt módszertanilag öt célzott, az aktív tagokkal/vezetőkkel készült, félig strukturált interjúra alapoztuk. A kutatás megerősítette, hogy a formális és informális szervezeti keretek között működő, helyi önkéntes csoportok erős, szorosan együttműködő, egymást kiegészítő hálózatot alkotnak, melynek fenntarthatósága egy komplex, nem-lineáris részvételi spektrum működésében gyökerezik. Az informális csoportok átmeneti és rekrutációs erőforrásként szolgálnak a formális szervezetek számára. Mindazonáltal láthatóvá válnak az önkénteskapacitás korlátai is. E feszültség az informális életúti kötelezettségek (például családi segítés) elsőbbségéből adódik a strukturált, formális önkéntesség iránti igényekkel szemben, korlátozva ezzel a szabadidő rendelkezésre állását. A fenntarthatóság növeléséhez rugalmas szervezeti formák szükségesek, amelyek kezelni tudják az életúti tényezők által okozott változó elkötelezettségi szinteket. A jövőbeni kutatásnak az életút-perspektívát kellene mélyítenie.
Kulcsszavak: informális önkéntesség, formális önkéntesség, életciklus/életút, közösségi részvétel, esettanulmány