A MAGYAR ÖNKÉNTESEK JELLEMZŐI GENERÁCIÓS MEGKÖZELÍTÉSBEN, AVAGY MIT TUDUNK A Z GENERÁCIÓSOK SZÜLEIRŐL?
Fényes Hajnalka - Bartal Anna Mária - Gyorgyovich Miklós
Absztrakt
Az önkéntességgel foglalkozó eddigi hazai kutatások elsősorban a fiatalok, a Z generáció, vagy az idősebb korosztály önkéntességére fókuszáltak. Hiánypótló kutatásunkban először vizsgáljuk a magyar önkéntesek generációs jellemzőit az "Önkéntesség Magyarországon 2023" kétezer fős, reprezentatív felmérésére alapozva. Elemzésünk célja egyrészt az volt, hogy feltárjuk a különböző generációkhoz tartozó formális önkéntesek szociodemográfiai hátterét, külső és belső motivációit és önkéntességük jellemzőit. Másrészt célunk volt az is, hogy részletesebben bemutassuk a hazai kutatások által "elhanyagolt" X és Y generációs formális önkéntesek – mint az Z generáció szüleinek – sajátosságait. Vizsgálatunk elméleti megalapozáshoz áttekintettük a modern generációs elméleteket és rávetítettük a Róbert-Valuch-féle magyar generációs térképet a hazai civil-nonprofit és önkéntes szektor történeti csomópontjaira abból kiindulva, hogy a különböző generációk eltérő önkéntességének értelmezéséhez ez megfelelő kontextust ad. Módszertanilag a leíró statisztika mellett kétváltozós módszereket és főkomponensanalízist használtunk fel. Kutatási kérdéseinket az eredeti minta 382 fős almintáján vizsgáltuk, amelybe azok az önkéntesek tartoztak, akik formális szervezeti keretek között (is) voltak önkéntesek. Eredményeink azt mutatták, hogy a formális önkéntesek X és Y generációhoz tartozó tagjai leginkább abban hasonlítottak egymásra, hogy mindkét generációhoz tartozókra érvényes volt a magas iskolai végzettség és a jó anyagi helyzet. A belső motivációkat tekintve az X és Y generáció annyiban volt hasonló, hogy őket jellemezték leginkább a közösségi-ökológiai motivációk. Ez az eredmény különbözik a nemzetközi szakirodalomban leírtaktól, amely e motivációkat a Z generációra tartotta különösen jellemzőnek. Továbbá azt találtuk, hogy az újtípusú önkéntesmotivációk nemcsak a Z generációnál, hanem már az Y generációnál is megjelennek. Azt valószínűsítjük, amit további célzott kutatások igazolhatnak, hogy e téren motivációs mintaátadás lehet az Y generációs "szülők" és Z generációs "gyermekek" között. Az X és Y generáció többsége civil szervezetekhez kötődött önkéntessége során, Mindkét generációnál a domináns tevékenység a társadalmi és közösségi problémákra reagáló szociális, egészségügyi, környezetvédelemi és településfejlesztési (közösségi), valamint az önfejlesztés, a rekreációs jellegű sport és a szabadidős önkéntesség. Kutatásunk fontos eredménye, hogy míg az X generációsok kétötöde rendszeresen volt önkéntes, addig az Y, és a Z generáció körében már enyhe eltolódás látszik az epizodikus és alkalmi önkéntesség felé. Két évvel a pandémia után minden generációban a többség személyes, offline önkéntességről számolt be, sőt az Y generációnál a "digitális detox" jelenségét értük tetten.
Kulcsszavak: generációk, formális önkéntesek, szociodemográfiai háttér, önkéntesség motivációi és jellemzői, kvantitatív másodelemzés