ÖNKÉNTES SZEMLE KONFERENCIA (2023.04.19) ELŐADÁSAI ÉS A PANELBESZÉLGETÉSEK RÉSZTVEVŐI

2023.04.20

A COVID-19 járvány után – hatások és megoldások

Előadó: Dr. Fényes Hajnalka

Társadalmi és gazdasági beágyazottságánál fogva a magyar civil-nonprofit szektort hasonló kihívások érték az elmúlt két évben, mint a magyar társadalmat és gazdaságot. Átfogó kutatások szerint a pandémiára reziliens válaszokat adó közösségek tudták kevesebb személyes kapcsolati és gazdasági veszteség nélkül átvészelni a járvány időszakot. Ez a megállapítás érvényesnek mutatkozik a civil-nonprofit szervezetekre is. A COVID-19 járvány leginkább a személyes szolgáltatást nyújtó szervezeteket érintette igen érzékenyen, mivel szolgáltatásaik lekorlátozódtak, önkénteseikkel is elvesztették személyes kapcsolataikat. Ugyanakkor a pandémia egyfajta versenyhelyzetet is teremtett a civil-nonprofit szektorban: azok a szervezetek, amelyeknek az anyagi és foglalkoztatási bázisa lehetővé tette, hogy átálljanak az online önkéntesség különböző formáinak alkalmazására, meg tudták tartani, sőt, egyes esetekben még növelni is tudták önkéntesek számát. Ez 2022-re sajátos duális helyzetet teremtett a hazai civil-nonprofit szektorban. Noha úgy tűnik, hogy a COVID-19 járvány részben a múlté, és a pandémia okozta változások rövid és hosszú távú hatásainak feltérképezése nem csak önkéntesmenedzsmenti szempontból van relevanciája, hanem a készülő, második Nemzeti Önkéntes Stratégia számára is stratégiai tanulságokkal szolgálhat.

LETÖLTÉS FÉNYE...NCIA.pdf

A Panelbeszélgetés résztvevői: Fábián Sára (Amigos Alapítvány), Simon Ádám (H+Média Egyesület), Tóthné Almássy Monika (KórházSuli Alapítvány)

A beszélgetést Dr. Laki Ildikó vezette

Az önkéntesség gazdasági ereje – Ingyen munkaerő-e az önkéntes?

Előadó Dr. Perpék Éva

Magyarországon az önkéntesség társadalmi jelentősége viszonylag jól kidogozott témának számít, ugyanakkor (nemzet)gazdasági hasznáról, szektoriális jelentőségéről alig láttak napvilágot részletesebb elemzések. Még nehezebb és homályosabb a helyzet, ha az önkéntesség költségeit (inputját), próbáljuk felfejteni a hazai, önkénteseket foglalkoztató szervezeteknél. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az önkéntes munka értéke 2011-ben 316 milliárd forintra volt becsülhető, ami az évtized végére, 2019-re több mint másfélszeresére, 494 milliárd forintra nőtt. A magyarországi önkéntesség a GDP 1 százalékát meghaladó értéket képviselt. Amikor az önkéntesség költségeit próbáljuk számbavenni két problémával ütközünk szembe. Egyrészt általános vélekedés, hogy az önkéntes "ingyen munkaerő", amelyet csak be kell "vetni" az adott tevékenységi területre. Másrészt az önkénteseket foglalkoztató szervezetek körében is általánosnak mondható az, hogy a szervezeti, működési költségek és a programköltségek összeolvadnak és ebből következően nagyon kevesen tudnak számszerűsíthető adatokkal szolgálni: mi a költsége annak, hogy egy jelentkezőből tényleg önkéntes válhasson? Az önkéntes programok költségeinek (inputjának) részletesebb és konkrétabb megjelenítése mind a kormányzati, mind a vállalati és magán támogatók, de az önkéntes programokat működtető szervezetek számára is átláthatóbbá teszik a gazdálkodást és a támogatások felhasználását.

LETÖLTÉS PERPÉ...4_19.pdf

A Panelbeszélgetés résztvevői: Kiss Gyöngyvér (Civil Impact), Csobay Krisztina (Zöldövezet), Szendrei-Virág Zsófia (Ragyogók- Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa

A beszélgetést Nagy Réka vezette

Lesz-e elég önkéntes? – a gazdasági válság hatása az önkénteseket foglalkoztató szervezetekre és az önkéntességre: kihívások és megoldások

Előadó: Dr. Dorner László

A COVID-19 járvány idején készült 2020. évi nonprofit statisztikai adatok szerint az önkéntesek száma 15 százalékkal csökkent, ugyanakkor az általuk ledolgozott munkaórák csak 9 százalékkal, tehát a kevesebb önkéntes nagyobb munkaidőráfordítással tudta szinten tartani szervezeteinek működtetését, illetve missziójának teljesítését és programjainak megvalósítását. Az önkéntesség alapvetően időadomány és a statisztikai adatok egyrészt azt mutatják, hogy gazdasági válság idején (lásd a korábbi, 2008-as pénzügyi-gazdasági válságot) csökken az önkéntesek száma. Másrészt a kutatások azt is feltárták, hogy gazdasági válság idején az állam, az önkormányzatok előszeretettel hárítják rá az önkénteseket is foglalkoztató civil-nonprofit szervezetekre a jelentkező társadalmi problémák kijavítását, netán megoldását. Jól érzékelhető, tehát, hogy szolgáltatásokat nyújtó civil-nonprofit szervezetek egyfajta harapófogóhelyzetbe kerülnek. A fő kérdés az, hogy perspektivikusan a civil-nonprofit szervezetek hogyan érzékelik ezt a harapófogóhelyzetet és milyen önkéntesmenedzsmenti megoldásokat tudnak foganatosítani a válság átvészelésére.

LETÖLTÉS DORNE...19-2.pdf

A Panelbeszélgetés résztvevői: Nagy Zoltán (Mendékház Alapítvány), Le Kim Evelin (Indahouse Hungary), László Miklós (FIRE Pécsvárad), Karagich Bálint (Hungarian Youth Association)

A beszélgetést Dr. Dorner László vezette

Rendszeres vagy epizodikus önkéntes? – avagy az önkéntesség Janusz arca

Előadó: Dr. Bartal Anna Mária

Az önkéntességre, az önkéntesekre gondolva, olyan emberek jelennek meg előttünk, akiket áthat a szolgáltatásetika, a kötelesség érzése, a közösség iránti elköteleződés és a szervezeti lojalitás. Ugyanakkor a nemzetközi szakirodalmi és a szervezeti tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre inkább általánossá vált – különösen az Y generációhoz tartozó, a magasan kvalifikált, atipikus munkakörben dolgozó és nagyvárosi fiatalok körében – az alkalmilag, szórványosan, rövid idejű, az úgynevezett epizodikus önkéntesség. Noha a nemzetközi gyakorlatban már közel harminc éve használják és alkalmazzák az önkéntesség gyakoriságára ezt a differenciált kifejezést, Magyarországon még mindig csak dichotóm értelmezésben: rendszeres és alkalmi önkéntességről beszélünk. Miért fontos az epizodikus önkéntesek és önkéntesség természtének megértése a szervezetek számára? Az önkéntesek rendelkezésre állásának csökkenése, a magas fluktuáció, az önkéntesek toborzásának és megtartásának megnövekedett költségei "megdrágítják" az önkéntesség menedzselését számos olyan nonprofit szervezet számára, amelyek közül sokan nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal az epizodikus önkéntesek toborzása és megtartása terén. Az epizodikus önkéntesek nélkülözhetetlen erőforrásai a civil-nonprofit szervezeteknek, amikor rövid idő alatt nagyszámú önkéntesre van szükség. Ezért az epizodikus önkéntesek sajátosságaira való reagálás és megtartásuknak megértése kulcsfontosságú kérdés a civil-nonprofit szervezetek és az önkéntes szektor számára is.

LETÖLTÉS Barta..._19 .pdf

A Panelbeszélgetés résztvevői: Nagy Réka (Fesztivál Önkéntes Központ), Szíj Barbara (Budapest100), Perényi Szilvia (Testnevelési és Sporttudományi Egyetem), Gál Andrea (Nem adom fel Alapítvány