A tanulmány célja a magyarországi vidéki társadalmakra jellemző informális közösségi formációk jellemzőinek bemutatása. Az elmúlt évtizedekben lezajlott gazdasági-társadalmi változások és migrációs trendek hatására átalakult a várostérségektől távolabb fekvő, rurális terek társadalomszerkezete, ennek megfelelően megváltoztak a lokális közösségek szerveződésének feltételei. Jelen írás ezt a folyamatot vizsgálja egy rövid, fogalmi áttekintést követően, kiemelve a vidéki közösségképződést meghatározó, fontosabb tényezőket a témával foglalkozó, adekvát magyar szakirodalom alapján. A vidéki térségek egyik meghatározó jellemzője az egyre határozottabb polarizáció: a magasabb státuszú beköltözők által előnyben részesített terek elkülönülnek a leszakadó, hátrányos helyzetű térségektől. Az írás második része ennek megfelelően mutat be – a teljesség igénye nélkül, az eltéréseket szemléltetve – közösségi formációkat, a helyi társadalomra jellemző informális együttműködési formákat baranyai kistelepüléseken gyűjtött adatok alapján, megkülönböztetve a Geresdi-dombság pozitív migrációs trendekkel jellemezhető falvait a marginalizálódó ormánsági kistelepülésektől. Az elmúlt években a falvak kulcsszereplőivel végzett interjús vizsgálatok megvilágítják a helyi társadalom helyzetét, illetve a közösségi élet jellegzetességeit. A felvonultatott példák és esetek tanulságai alapján elmondható: hasonló gazdaságföldrajzi feltételek mellett sok esetben a helyi társadalom összetétele és szervezettsége határozza meg egy kistelepülés fejlődésének irányát, a rezidens népesség életminőségét. Az eltérő helyi igények és problémák különböző típusú társadalmi képleteket, közösségi formációkat eredményeznek. A hagyományos típusú falusi együttműködések eltűnése mellett megfigyelhető a városi népesség vidék-képzeteinek hatása a vidéki társadalom együttműködéseiben, illetve új célokkal gazdagodnak a tradicionális közösségek jellegzetességeit mutató kooperációs formák. A magyarországi informális kezdeményezések mögött gyakran a településen formális pozíciót betöltő kulcsszereplők állnak. A formális szervezetek abban az esetben lehetnek hatékonyak, ha aktív informális hálózatokra épülnek.

Kulcsszavak: baranyai kistelepülések, helyi társadalom, informális közösségek, társadalmi változás, vidéki Magyarország