A generációk közötti tanulás nem új fogalom az életünkben, hiszen minden korosztály régóta együtt és egymástól tanul. Ez a pedagógiai paradigma a tudás és a készségek több nemzedék közötti elsajátítására vonatkozik, egymás és a társadalom javára. Napjainkban, amikor az idősebb nemzedék egyre inkább elvesztve érzi jelentőségét, és a fiatalabb generáció is elkülönültnek érzi magát a kulturális gyökerektől és a hagyományos értékektől, többek között a pedagógus szakma felelőssége, hogy összehozza őket. Néhány kisgyermeknevelő lépéseket tesz a nem szomszédos generációk közötti kapcsolat elősegítésére, mindenki javára. A formális generációk közötti tanulási programok, a korai gyermekkori pedagógiai szolgáltatások, továbbá a családok idősebb generációi és a helyi idősgondozási intézmények közötti kapcsolatok inspiráló módon hozzák össze a fiatalokat és az időseket. Tanulmányunkban az intergenerációs tanulás mint régi-új fogalom és pedagógiai színtér szociokulturális perspektívájának bemutatására vállalkozunk, különös tekintettel a tanulás új tereire és dimenzióira, valamint a sajátélményű és a tapasztalati tanulás lehetőségeire. Az intergenerációs tanulás az egyik legnemesebb, legbölcsebb befektetés. Nagy kihívás tanítani a taníthatatlant...

Kulcsszavak: intergenerációs tanulás, önkéntesség, proszociális viselkedés, új tanulási terek, tapasztalati tanulás